Ferenc József lovassági laktanya

A XVIII. századbeli kaszárnyák a kiegyezést követően, a Monarchia katonai elvárásai szerint már elavultak voltak. Ezért az 1880-as évek elején  nagyszabású katonai építkezések kezdődtek. A már egy évtizede egyesített fővárosban a kezdetet az 1884-1886 között emelt Ferenc József lovassági kaszárnya jelentette, a belterülettől távol eső „rákosi homokon”, a Hungária körút és a  Kerepesi út kereszteződésénél. (Ezt követően 1896-tól, a Hungária körút további mentén, a Hős utcától  a Tomcsányi  utcáig – most Salgótarjáni út – két tüzér laktanya is épült, a későbbiekben gróf Pálffy Jánosról és gróf Andrássy Gyuláról elnevezve.)

Az épületek tervezését a cs. és kir. Hadmérnökkari Igazgatóság végezte, a Főv. Közmunkák Tanácsa felügyeletével. Az építkezést – sokféle szakipari vállalkozás közreműködésével  – a Holzspach és Fiai cég végezte, Hauszmann Sándor felelős építőmester vezetésével. Az épületek helyének kitűzése 1884 szeptemberében kezdődött, és 1886 szeptemberében a cs. és kir. 13. huszárezred Temesvárról már beköltözhetett a laktanyába. ------- Ötvenkét épületével és 40 ezer négyzetméteres „felálló” terével a Monarchia (sőt az avatáson megjelent külföldi attasék szerint Európa) legnagyobb lovassági laktanyája lett. A főépületek  pavilonrendszere jól tükrözi egy monarchiabeli lovasezred felépítését. E lovasezredek  két osztályból, ezeken belül  3-3 lovasszázadból (eskadron, svadron) álltak. Ennek megfelelően a gyakorlótér két oldalán 3-3 egyemeletes kaszárnya volt a századok 150-170 fős állománya számára, és minden kaszárnyához két földszintes istálló tartozott. -------  A korszerű felszerelést a csatornázás, a szellőztető készülékek, az összességében mintegy 220 „légszesz lángzóval” biztosított világítás jelentette, de pl. az istállókban agyagpadlóval gondoskodtak a katonalovak lábainak védelméről. -----Felépülte után rendszeres omnibusz-járatot indítottak ide, így a laktanya jól elérhetővé vált. ------ A későbbiekben 1924-ben a 6 legénységi lakóház közül kettőt háromemeletesre, a többit kétemeletesre bővítették és korszerűsítették a lakásokat. A korszerűsítésre ismételten  1947-48-ban került sor. 1938-ban  a törzstiszti épületnél is emeletráépítés történt.

Az  I. világháborút követően a lovasság szerepe csökkent. A laktanya az 1920-as évektől már nem lovassági ezrednek, hanem az 1. honvéd vegyes dandárnak adott otthont. A II. világháborút követően már a Belügyminisztérium  alá került, mint Bajcsy-Zsilinszky rendőrlaktanya (nagyjelentőségű kutyakiképző hellyel), 1953-ban a Budapesti Államrendőrség laktanyája.  Folyamatos rendőrségi használat során jelenleg a Készenléti Rendőrség bázisa.