Budapest épületei 1930-ban

1933-ban ünnepelte Budapest születésének 60. évfordulóját. Az egyesítéskor kétszázhetvenezer főnyi lakossága ez idő alatt egymilliósra gyarapodott, épületeinek száma megháromszorozódott. Igazi metropolis lett, palotákkal, korszerű közlekedéssel, kiterjedt iparral és kereskedelemmel. Az elért eredményeket  a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal egy díszes albummal kívánta bemutatni, amely kétszáz színes, grafikus képben (kartográfiai ábrázolások, grafikonok és diagramok alkalmazásával)  tette szemléletessé mind a szakértők, mind a nagyközönség számára az adatokat. ------  Az épület- és lakásviszonyok, a népesség és népmozgalom, a közegészségügy, a közigazgatás és adóügyek, az építkezések és közmunkák, az ipar és kereskedés, a közlekedés, a hitelviszonyok, a közélelmezés és árak, a közoktatás és közművelődés, a szociális viszonyok valamennyi - az 1930-as népszámlálásban mért - adata megjelent az album 37x26 cm méretű lapjain. Korábban még nem alkalmazott ábrázolási és nyomdai technikával olyan minőségben, amit akkor tudunk igazán becsülni, ha figyelembe vesszük, hogy mindez természetesen számítógépes feldolgozás nélkül készült.

Az albumot dr. Illyefalvi I. Lajos (1881-1944) szerkesztette, aki a városszociológiai adatfelvétel és adatfeldolgozás módszertanának korszerűsítője, Budapest korszerű statisztikai műhelyének kiépítője, több statisztikai sorozat és folyóirat szerkesztője, 1936-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt.

(A térképek még a kerületek 1931-ben életbe léptetett átalakítását megelőző, tehát 1873-as  kerülethatárokat mutatják.)