Kiskunfélegyházi látnivalók

1982-es útikönyv alapján:

A 35 539 lakosú város nevében megőrizte, hogy a névadás idején temploma fél, azaz romos, pusztuló volt. A kiskun elő- tagot a kunokról kapta, akik a török időkben kinienekedtek falai közül.

Kiskun Múzeum (Vöröshadsereg u. 9.). Az 1902- ben Szalay Gyula javaslatára alapított gyűjteményt, amelyet a gimnázium, majd az ún. Görög-ház emeleti helyiségeiben őriztek, 1939-ben helyezték el a Kiskun Kapitányság 1753-ban épült barokk épületébe, melyet 1794-ben emeletesre alakítottak.

Hattyúház (Petőfi tér). 1819-1820-ban Mayer- hoffer János tervei szerint épült fel a város költségén, vendéglő és mészárszék számára. Mint a falán elhelyezett emléktábla. ismerteti, Petrovics István 1822-től mint egyik bérlőtárs, 1824-1830 között mint egyedüli árendátor bérelte az épületben kiépített két mészárszéket.

A Petőfi tér 1. számú épülete, a késő barokk stílusú ún. kisvárosháza a múlt század első évtizedében épült.

Városi Tanács (Szabadság tér). Majolikadíszes épület, a magyar szecesszió sikeres alkotása. Morbitzer Nándor és Vass József tervei szerint épült 1912-ben.

A Szabadság térből nyíló Kossuth Lajos utca platánsorral szegélyezett, nagyvárosi hangulatot árasztó széles útján a XVIII. században készült barokk szoborcsoporttal díszített Szentháromság-oszlopot, a romantikus stílusú Klctzsik-házat (4. sz.), a Pártos Gyula tervezte Szent István-templom 1880- ban felépült neoreneszánsz épületét, az Alpár Ignác tervezte Mára Ferenc Gimnáziumot találjuk. Közelében, a Daru utca torkolatában Istók János Móra-szobra áll. gsrSarlós Boldogasszony-templom (Béke tér). 1744— 1752 között barokk stílusban épült, 1803-ban bővítették. Mellékoltárai és szószéke 1763-ból származó rokokó alkotás. Copf keresztelőkútja 1780-ban, a klasszicista főoltár a múlt század elején készült. A templom előtti római katolikus plébániaház (Béke tér 2.)

A tér mögötti Bajcsy-Zsilinszky utcából nyíló Petőfi utcában állt Petrovies István egykori lakóháza, a Móra Ferenc utcában pedig a névadó szülőháza áll.

Móra Ferenc szülőháza (Móra Ferenc u. 19.).

A Kálvária a temető mellett fekszik. Az 1800-as években készült késő barokk alkotás. A stációk fehér kőoszlopai a félig földbe süllyesztett kálváriakápolnához vezetnek. Kétoldalt lépcső vezet a dombtetőre állított három feszülethez.

Városi fürdő (Blaha Lujza tér 1.). ívelt alaprajzú, hangulatos épületét 1926-1928 között Morbitzer Nándor tervei alapján építették fel. A hozzá csatlakozó strand- fürdő verseny-, gyermek- és gyógymedencéit 47 °C-os alkalikus, radioaktív hévíz táplálja.