Szegvári látnivalók

1982-es útikönyvből: A Kurca, és a Kórógy folyó mellékének 5836 lakosú községe. íratlan történelme az újkőkorszakig vezet vissza, határában tárták fel a régészeti szakirodalomban Tűzköves néven ismert újkőkori települést i. e. 2700-2400 tájáról.

A honfoglalás után Ond vezér leszármazottai birtokolták. A török hódoltság idején, 1647 körül teljesen elnéptelenedett.

A szatmári béke (1711) értelmében Károlyi Sándor gróf tulajdonába került. A Károlyiak 1737-ben 41, majd 1784-ben 354 felvidéki magyar család áttelepítésével népesítették be. 1776-ban akkori földesura, Károlyi Antal gróf átadta a kastélyát vármegyeháza céljára, s Szegvár közel egy évszázadon keresztül Csongrád megye székhelye volt.

Századunkban az agrárszocialista meg mozdulások egyik központja volt. Mezőfi Vilmos, az újjászervezett Szociáldemokrata Párt vezetője 1905-ben Szegvár követeként jutott be a parlamentbe.

Legrégibb épülete, a volt megyeháza, egykori Károlyi-kastély, most Állami Gyermekotthon (Kossuth tér), 1700 körül épült barokk stílusban. Mögötte, a Kurca folyó partján még láthatók a XVI. században emelt téglavár maradványai.

A Kis boldogasszony-templom (Erdei Ferenc u.) 1737-ben barokk stílusban épült.

A Szegvári Falumúzeum (Hunyadi u. 31-33.) a Károlyi grófok uradalmi ispánja számára a XVIII. században épített egykori Sóházban nyílt meg 1973-ban.